Noxious Kft. - A környezettudatos szúnyoggyérítés elhivatottja

Kullancs

Megjelenése: A hatlábú lárva kb. 0,8 mm, a nem táplálkozott nimfa kb. 1,3-1,5 mm hosszúságú. Az imágók közül a nőstény 3-3,5 mm, de vérrel teleszívott állapotban 11 mm hosszúságú (ricinusmag méretű). A nőstény testének tágulékonyságát az biztosítja, hogy a hátpajzs (scutum) csak kb. a test feléig ér, míg a hímeknél a test végéig terjed. A nőstény lábai, a szájszervekből alakuló fejszerű képződménye (capitulum) és hátpajzsa fekete színű, az utótest többi része kárminpiros. A hím egységesen szürkésfekete. A vérrel teleszívott nőstény fényes szürke színű. A capitulum felülnézetben minden fejlődési alaknál jól látszik.

Közönséges kullancs

Életmódja:
Élősködő életmódot folytat, obligát vérszívó, de minden stádiumban (lárva - nimfa - imágó) csak egyszer táplálkozik, úgynevezett háromgazdás kullancsfaj. Az életciklusa általában 2-3 év. A megtermékenyítés általában a gazdaállaton történik, vérszívás közben, ritkábban a talajon, vagy a gazdaállat fészkében. A talajra hulló, megtermékenyített nőstény 20-40 nap múlva 2000-4000 petét rak. A hőmérséklettől és a páratartalomtól függően a petéből 15 nap-több hónap alatt kel ki a hatlábú lárva. A lárva alkalmas gazdára jutva 3-5 napig szív vért, majd a talajra esik, és ott (az avar alatt) néhány hét alatt nimfává vedlik. Újabb gazdán történő párnapos vérszívás után a talajra hullva újból vedlik, immár nősténnyé vagy hímmé. Az imágók a harmadik gazdán szívják meg magukat (ez akár 6-13 napot is igénybe vesz) , párosodnak, majd a talajra pottyannak. A hím rövidesen elpusztul, a nőstény azonban csak a peterakás után. A közönséges kullancsot eddig több mint 300 különböző gazdafajról gyűjtötték be. Lárvastádiumban hüllőkön is megtapadnak, a nimfák madarakon és kisemlősökön, az imágók pedig jellemzően nagyobb testű emlősökön élősködnek.
Fűfélék, cserjék levelein várakozva, a gazda különböző anyagait (CO2, vajsav, hő, pára) érzékeli a tapogatóival és az első pár lábon lévő Haller-féle szervvel. Emberen általában a könyök- hónalj- és térdhajlatban, valamint a deréktájon táplálkozik, és szájszervével rögzíti magát a sebben.
A nedves mikroklímát igényli, főleg hajnalban, és az esti órákban keres táplálékforrást.
Elsősorban április-május-júniusban és szeptemberben aktív.

 

Elterjedése:
Európában és Észak-Afrikában (Izlandtól Oroszországig, illetve az Atlasz-hegységtől északra) honos. Jellemzően a lombhullató erdők aljnövényzetben gazdag szegélyein fordul elő.
Jelentősége:
Humán szempontból kiemelt járványügyi jelentőséggel bír, mint a Lyme-kór és a kullancsencephalitis vektora. Ezek mellett egyéb kórokozókat is közvetít állatokon és emberen.